Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

Röppen a kártya, lángol a tárca, kattog a karika és csattan a taps. Kicsik és nagyok, üzletemberek meg munkások, egyszerűen mindenki kedveli, ha rohanó, mindinkább elidegenedő világunkban mosolyra fakasztják és elvarázsolják, ha néhány percre is. Cegléden él egy kedves, vidám ifjú, Kőhalmi Ferenc, aki bűvésztudományával határainkon innen és túl sok örömet szerez a közönségének. Kistérségünk számos településén fellépett már. Arról faggattam, hogy miként lesz valakiből mágus?

- Nagycsaládban nőttem fel s édesapám kiskorunkban néha elámított bennünket egy-egy kártyatrükkel. Ez engem érdekelt a legjobban, hamarosan a polcomra kerültek apa féltve őrzött Rodolfó könyvei. A nyári táborokban már gyakran én kábítottam a ársaságot különböző mutatványokkal. Budapesten járva mindig betértünk a Móricz Zsigmond körtéri kicsiny bűvészboltba. Hetedikes koromtól pedig hetente felutaztunk Sugár Péterhez, akitől megtanultam ennek a csodás mesterségnek az alapjait. Volt olyan esztendő, amikor kérésemre a születés- és névnapomat, valamint a karácsonyt összevonva kaptam egy-egy nagyobb érétkű kelléket. Szerencsére szüleim ki tudtak vinni életem első nemzetközi versenyére Prágába, ahol tizennégy évesen nemcsak az első elyet, hanem a különdíjat is elnyertem. Ettől kezdve végképp az életem részévé vált ez a művészet. Azóta megállás nélkül gyakorolok nap-mint nap otthon, de olykor az utcán, a parkban, a bolti pénztárosnál, a vonatkupéban, társaságban, vagy akár az igazoltató rendőr előtt is a motorháztetőt használva mikromágia asztalnak. Mint ebből is kitűnik én nem a milliós kellékeknek köszönhető mutatványoknak, hanem a hagyományos, kézügyességen alapuló bűvészetnek vagyok a híve. Azért, hogy szakmai ismereteimet továbbcsiszoljam több bűvészboltban is évekig dolgoztam eladóként, ami az emberekkel való kapcsolatteremtés és a szinte napi nyolc órás gyakorlásnak volt a jó iskolája. Az Artistaképző Intézetben nincs varázslóképzés, de kellő felkészültséggel vizsgát lehet tenni, amit sikerrel meg is szereztem. Időközben Molnár Gergely lett a mesterem, aki nagy nemzetközi szaktekintély és a Bűvész Világszövetség elnökségének a tagja. Óriási megtiszteltetés számomra, hogy ma már olykor közösen lépünk fel. Rendszeresen járok nemzetközi konferenciákra, ahol jeles szeminaristák tanítják a különböző trükköket. Néhányszor már engem is felkértek előadónak. Versenyekre szintén szívesen járok itthon és külföldön egyaránt. Április végén jöttem haza Svájcból, ahol Grenchenben egy nemzetközi bűvészkongresszuson elnyertem az első helyet és a különdíjat, a nagyhírű Eterna cég magaskategóriájú karóráját. Ráadásul két gálaműsorra is meghívtak őszre.
Természetesen a legtöbb fellépésem Magyarországon van. Leginkább a gyermekelőadásokat szeretem. Ez nem véletlen, mert óvópedadógus vagyok. A diplomám megszerzése óta egy ceglédi óvodában dolgozom, immár négy esztendeje. Rendszeres előadója vagyok továbbá különböző céges rendezvényeknek a fővárosi Moulin Rougetől az Intercontinentalig s például a budai Hiltonban rendszeresen visszatérő előadó vagyok. Fellépek szabadtéren, meg plázákban és családi szülinapokon egyaránt.

Előfordult, hogy egyszer uszodában szerepeltem, ahol a fürdőruhás vendégek előtt frakkban és lakkcipőben kiállva tüntettem el a pezsgősüveget. A legjobb közönségem azonban a szomszédunkban lakó Jutka néni, aki még sütés-főzés közben is
képes levenni magáról a kötényt, félrerakni a fakanalat és napközben többször végignézi az éppen soros versenyszámomat.
KÖD